Greenwash - A globalizáció hazugságra kényszerít?

√ćrta: D√°vid Burghardt 2014.04.03

A globalizáció térhódításával a fenntartható fejlŇĎdés kapcsán vált kérdésessé, vajon milyen lehetŇĎségeink vannak a környezeti értékeink megóvására, és ezek megvalósítsa érdekében mire vagyunk képesek. Úgy tŇĪnik, az emberiség a sok módszer közül, mindig sikeresen kiválasztja a számára - és nem a környezete számára - a legmegfelelŇĎbbet.

A szociális és a környezeti problémák fontosságának, e problémák, illetve megoldási lehetŇĎségeik és a gazdasági fejlŇĎdés közötti sokrétŇĪ összefüggések felismerése révén egyre inkább teret nyertek azok a nézetek, amelyek szerint e három területet együtt kell vizsgálni, s sajátosan a környezet és fejlesztés kérdéseinek együttes megközelítése szükséges.
A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlŇĎdés" kifejezés a nemzetközi szakirodalomban.

Általános ismertségét Lester R. Brown a fenntartható társadalom kialakításával foglalkozó mŇĪve váltotta ki, amely 1981-ben jelent meg.

A fenntartható fejlŇĎdés megközelítésére sokan vállalkoztak, íme három megfogalmazás:

ENSZ Környezet és FejlŇĎdés Világbizottsága szerint:
"A fenntartható fejlŇĎdés olyan fejlŇĎdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövŇĎ nemzedékek esélyét arra, hogy ŇĎk is kielégíthessék szükségleteiket".

Herman Daly megfogalmazása szerint:
"A fenntartható fejlŇĎdés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk".

A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában:
"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erŇĎforrások jövŇĎ generációk számára történŇĎ megŇĎrzésével egyidejŇĪleg."

A fenntartható fejlŇĎdésre e három, egymáshoz nagyon hasonlító megfogalmazás adhat leginkább magyarázatot, ám a fenntarthatóság megoldása korántsem ilyen egyszerŇĪ. Hiába minden igyekezet, a legtöbb nagyvállalat „nem engedheti meg magának”, hogy kinyilatkoztassa valamely szolgáltatása vagy terméke környezetkárosító tulajdonságát. Ezeknek a cégeknek egy hatékony PR csapatra van szükségük, mely a speciális, Környezetvédelmi PR-feladatok ellátását helyezi elŇĎtérbe.
Íme, máris elérkeztünk a „greenwash” fogalmához, mely a legjobb szándékkal sem nevezhetŇĎ a környezetünk megóvása, és a fenntartható fejlŇĎdés érdekében tett ésszerŇĪ lépésnek.
A zöldrefestés (angolul: "greenwash") definíciója a Concise Oxford English helyesírási szótár szerint: "egy szervezet hamis információt terjeszt annak érdekében, hogy a környezettudatos arculatot alakítson ki." Az amerikai Corporate Watch szervezet meghatározása szerint a zöldrefestés:

Környezetpusztító vagy társadalmilag ártalmas cégek arra irányuló kísérlete, hogy úgy õrizzék meg vagy terjesszék ki piacaikat, hogy környezetbarátnak vagy a szegénység elleni küzdelem bajnokainak tettetik magukat.

Bármilyen, a fogyasztók vagy a döntéshozók agymosására irányuló kísérlet, amely azt kívánja elhitetni, hogy a szennyezŇĎ óriásvállalatok a fenntartható fejlŇĎdés meghatározó tényezŇĎi."

A zöldrefestés tehát csak egy primitív, önbecsapó módja annak, hogy a szemetet szõnyeg alá söpörjük. De kit is akarunk becsapni?

Forrás: az eredeti cikk Sebestyénné Szakál Éva munkája, és a Kis- és Középvállalkozás Fejlesztési Portálon olvasható.